Természetesen, mint ahogy az élet minden területén, a szaniterek gyártásában is jelentős fejlődés állt be az idők során, ennek köszönhetően rengeteg rutinunk vált még kényelmesebbé és nem mellesleg még higiénikusabbá. Bár a fejlődés tetten érhető, a kerámia az egyik biztos alapanyaga otthonainknak immár az ókor óta.

Ezt is a görögöknek köszönhetjük

A kerámiakészítés folyamatának gyökerei az athéni Keramaikosz térre vezetnek. Az agyagot már 10 ezer éve is alkalmazta az ember használati tárgyakhoz, de az ókorban a kínaiak és a görögök is rájöttek a kerámia-, illetve a porcelánkészítés titkára. A modern korban pedig az ipari termelésnek is köszönhetően már a fürdőszobai szaniterek, mosdók és csempék és WC-k/ is kerámiából készülnek, jelentősen megkönnyítve ezzel az életünket.

Az agyagedények mind a mai napig a háztartások részei, ám az agyag további hasznosítása is kézenfekvővé vált. A fürdőszobai szaniterek jelentős részének legfontosabb alapanyaga is ez. Azt azonban már kevesebben tudják talán, hogyan is lesz a földből kinyert agyagból kerámia, amely strapabíró, könnyen tisztítható és tökéletes vízzáró réteget alkot.

A földből a fürdőszobába

A kibányászott agyag a megtisztítása után a kerámia fontos alapanyaga lesz. Az előkészített üledéket vízzel keverik aztán, az anyag pedig molekuláris szinten köti meg a vizet, ennek köszönhető, hogy a végeredmény tökéletesen ellenáll a nedvességnek. Ennek az agyagnak az egyik legfontosabb alkotórésze a kaolin, vagyis az agyagásvány, amelyhez később földpátot adnak, amely pedig egy kőzetalkotó ásványcsoport. Ennek a két anyagnak köszönhető a könnyen alakíthatóság és a száradás utáni szilárdság.

Öntés, préselés, szárítás, mázazás, égetés

A kialakított agyagpépet formákba öntik, ahol vagy magától megkeményedik, vagy nagy nyomású préseléssel felgyorsítják ugyanezt a folyamatot. Utóbbi gyártási technológiával ráadásul magasabb minőséget is lehet biztosítani. A szárítás jelentős része a folyamatnak, ugyanis a mázazás előtt a kerámia nedvességtartalmának jelentős részétől meg kell szabadulni.

A mázazás történhet merítés vagy szórás útján is, majd jön az égetés. A megbízható minőség érdekében ekkorra már a nedvességtartalomnak 5 százalék alá kell csökkenni. Az égetés 1000 - 1300 °C fok között zajlik, és négy szakasza van, amelynek vége az üvegesedés utáni hűtés.

Már a szín sem akadály

Mosdókagylót pedig már nem csak a falra szerelünk, a megszokott felállás mellett vannak szekrények tetejére illeszthető változat is. Ma pedig a különböző igényeknek megfelelően az sem elképzelhetetlen, hogy a fürdőszobai szaniterek, például a mosdókagylók színesek legyenek. Bár a fehér mosdókagyló mindenhez megy, már elérhetők feketében, aranyban, ezüstben, kékben, szinte bármilyen színben, hogy jobban passzoljon a terveinknek. Sőt, a sima, megszokott fényes mázzal ellátott kerámia mosdókagyló mellett kapható már matt változatban is.

A kerámia fontos szerepet játszik a mindennapi életünkben és a művészetben is. A fürdőszobai szaniterek és csaptelepek kerámia keverőszelepe mellett, hagyományos és modern módon is alkalmazzuk a kerámiát a különféle használati tárgyak, díszek és építészeti elemek létrehozásában, otthonaink kényelme pedig már elképzelhetetlen a kerámia szaniterek nélkül.